Berettyoújfalu

 

 

 

BERETTYÓÚJFALU ÉS KÖRNYÉKE A XIII. SZÁZADTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁIG

 

Módy György

 

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek

_ertekei/Berettyoujfalu/pages/005_berettyoujfalu_es_kornyeke_a_XIII.htm

 

 

BERETTYÓÚJFALU AGRÁRVISZONYAI A XVII.—XIX. SZÁZADBAN

 

Orosz István

 

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek

_ertekei/Berettyoujfalu/pages/010_berettyoujfalu_agrarviszonyai.htm

 

 

Herpály pusztának föld képe 1827.

 

Berettyóújfalu
 
Közigazgatási rang: város (Népesség: 15.833 fı)
Berettyóújfalu a Berettyó folyó feltöltött síkságán a 42-47-es fıútvonalak találkozásánál
Romániához közel, az ártándi határátkelıhelytıl 20 km-re fekszik, Püspökladánytól vonaton,
közúton (42-es) 38 km-re, Debrecentıl pedig 35 km-re.
Ez a terület szinte folyamatosan „átjáróház” volt, különbözı idıben különbözı népek éltek itt,
ennek emlékeit, ásatások során elıkerült értékes tárgyakat múzeumokban ırzik. Ásatás
során elıkerült leletek bizonyítják, hogy a város területén már az újkıkorban (Kr.e. 4900-
4400) éltek emberek.
A honfoglalást követıen a város körül elhelyezkedı kb. 14-15 települések központjában,
Herpályon – a mai Berettyóújfalu keleti határrészén - épült a román stílusú monostor, ami
nagyban hozzájárult a környék fejlıdéséhez.
1282-ben említik elıször a történeti források a települést, mely a 16. században az erdélyi
fejedelmek birtokához tartozott. Berettyóújfalu 1608-ban Báthori Gábortól kapott városi
rangot. A terület ingoványos jellege (a Sárrét a város szélénél ér véget) egyrészt segítette
(megvédte a dúlásoktól, biztosította a megélhetést, stb.), másrészt nehezítette (a víz
kiszámíthatatlan hatalma) az itt élık életét. Ez a terület kiváló búvóhely volt a történelem
során, akár a török idıben, akár a Rákóczi-, vagy az 1848/49-es szabadságharc idején. A
térség kiváló katonáinak emlékét több történet, ballada is megırizte.
A 20. században nagyarányú fejlıdésnek indult a település, kétszer volt megyeszékhely,
1979-ben kapta vissza városi rangját.
 
 
 
 
Herpályi monostorrom
Az Árpád-kori román stílusú templom valószínő a 12-13.
században épült, a környezetbıl enyhén kiemelkedı
magaslaton, dombon (régi földvár), melyet az Ér és a
Berettyó folyó ölelte körül. A 10. században itt kialakult
település Pályi, Érpályi, majd Herpály nevet kapta. A
monostor a premontrei vagy bencés rendhez
tartozhatott, a háromhajós román stílusú monostor
fénykorában szellemi és kulturális élet jelentıs központja
volt. A falu elıször a tatárjárás során, majd végleg a
törökök 1658-as és 1660-as rombolása nyomán
néptelenedett el végleg. Ezután folyamatosan
pusztulásnak indult a kolostortemplom is. A 19. század
közepén lebontották az északi tornyot és a déli torony
egy részét, majd a megmaradt csonka torony is súlyos
károkat szenvedett a II. világháború után. 1972 és 1977
közötti régészeti feltárás és állagmegóvás után védetté
nyilvánították az 5 hektáros környezetével együtt.
Ez a terület, a herpályi Földvárhalom, kutatástörténeti
jelentıséggel bír, az itt talált különbözı korokból (kıkor,
bronzkor, kora középkor) származó értékes régészeti leletek miatt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

ARCHÍV FOTÓK VÁROSUNKRÓL

http://berettyohir.hu/component/option,com_phocagallery/Itemid,72/id,22/view,category/

 

 

 

Üdvözlet Berettyóújfaluból

 

 

 

 

 

 

 

Református templom...1906.

 

 

 

Berettyóújfalu, Megyeháza

Az egykori megyeháza 1920 körül épült klasszicista stílusban. A Trianoni döntés eredményeként kettészakadt csonka Bihar vármegyét innen irányították.

Stílusát tekintve a modernizálódó kor már nem követi következetesen a klasszicizmus merev, szimmetrikus elveket követő szabályait. Ennek ékes bizonyítéka a tengelyből eltolt bejárat, és a belső kialakítás. Jelzésszerűen kilépő középrizalitjának emeleti részén a félköríves ablakok az épület dísztermét rejtik, melyből kétoldalt egy-egy kovácsoltvas erkély nyílik a főútra.

 

Az 1950-es évektől itt volt a járási központ, majd különböző közintézmények kerültek ide. Egykori pompájáról (amelynek nyomait ma már csupán a nagyterem páholyai őrzik) archív fotó tanúskodik. Az épület további nevezetessége, hogy 1926-tól kezdve itt volt vármegyei főlevéltáros Nadányi Zoltán, melyről a bejárat mellett 1982-ben elhelyezett emléktábla is tanúskodik.

 

 

 

 

 

Római katólikus templom

 

 

 

Református templom utca részlettel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Makk Kálmán nyitotta 1926-ban.

Makk Kálmán nyitotta 1926-ban. A 350 férőhelyes mozi Apolló néven indult. A korábban díszesen berendezett, felsőpáholyos épületet 1945 után átalakították, a páholyt vetítőteremmé alakították, a korábbi üléseket lakkozott fenyőülésekre cserélték. Az eredetileg sátortetős födémet - hogy illeszkedjen a kor tömbstílusú építészetéhez - kiegészítették, az oldalfalakat megemelték további egy méterrel. Ekkor a nevét Béke Filmszínházra változtatták. Klasszicista stílusban épült oszlopos előcsarnokkal, homlokzatán timpanonnal...Az államositás után

"Béke " Filmszinház

Makk Kálmán és Szmolka Emma, valamint bátyja, Szmolka Mihály, az épület tervezője feleségével az új mozi előtt. ( Makk Károly magánarchívuma )

 

 

A legelső vetítéseken talán még némafilmek is forogtak

, később több vetítőgép-fejlesztés után végül 35-ös filmre váltottak digitális hangleolvasással.

A mozitulajdonos fiából neves filmrendező lett, és a város 2002-ben Makk Károlyt díszpolgárának választotta.

 

 

A kertmozi virágainak gondozása Szmolka Emma kedvelt időtöltése volt. Makk Károly magánarchívuma

 

 
Szavazás

Milyennek találod az oldalt ??

Kereső

 

free hit counter

 

lap tetejére

 

Szeretettel üdvözöllek

 

 

 

 

 

free hit counter

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Boldog névnapot.

 

Module

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

     

 

 

0.034 mp