Szép versek

 

 

 

Soha semmi nem késő, míg élünk a földön.

Élvezzük a szabadságot, az Isten adta élet.

Munka legyen szórakozás, stressztől mentes,

akkor mindennap egy csodát remélhetsz.

 

Azt kívánom neked, láss, és ne csak nézz!

Vedd észre a kék eget, napot, a csillagokat,

a zöld mezőket, a lombos fákat, virágokat!

Mindig mosolyogj és boldogságban élj!

 

Láss, ne csak nézz, hisz az élet nagy csoda,

a szép oldalát vedd észre, nézz végre oda!

Örülj a tavasznak, s az új élet kezdetének,

forró, meleg nyárnak, a hűsítő strandoknak.

 

Érezd az ősznek simogató, lágy melegét,

lásd a hulló levelek ezernyi sok színét!

Elbűvölő kavalkádját, szépségének varázsát,

télnek csodáját, ha felveszi a fehér ruháját.

 

Az élet gyönyörű, s egy rejtelmes sziget!

Mondom neked, láss, és nyisd ki a szemed!

Vannak még csodák, csak meg kell látnod,

és ez mind a tied, csak észre kell venned!

 

Horváth Mária

                            

 

 

 

 

Nézem a sok embert, valamit keresnek!
Ám nincs eredménye, amíg nem szeretnek!
Hiába a sok dísz, gazdag, szép ajándék,
mikor más célt szolgál, mögöttük a szándék.
Pénzben mért szeretet, anyagias vágyak,
görbe tükrei egy eltorzult világnak.
A mosoly, az öröm, egymás ölelése,
- önző világunkban, vajon nem kevés-e?
Vajon hová bújt el az igazi érték,
a szív gazdagságát, sosem pénzben mérték.
Figyelmet és időt kéne többet adni,
minden körülményben embernek maradni!
(Aranyosi Ervin)

 

 

A csillagot is lehoznám

A csillagot is lehoznám az égről,
ha tudnám azt, hogy boldogabb leszel,
neked adnék mindent, hogyha kérnéd,
csak azért, hogy maradj meg nekem.

 

Ha fáradt vagy, hagynálak pihenni,
csendesen, hogy szép álmod legyen,
nem szólnék. Csak ott lennék melletted,
hogyha kell, és fognám a kezed.

Megbújnék az éjszakai csöndben,
míg nem érzem ébredésedet,
úgy várnék rád, olyan türelemmel,
hogy felém nyújtsd, s fogd meg a kezem.

Megvárnám, míg ránk virrad a hajnal,
ránk terítve szürke fátyolát,
hozzád bújnék, míg bőrömön érzem:
ránk ragyog az első napsugár.

Simítnálak. Lágyan, és szelíden,
védenélek mindentől, ha kell,
hiszen nincsen rajtad kívül senkim!
Te voltál, és te vagy mindenem!

Írta: Meggyesi Éva 

 

 

 

Múljon el a bánatod,
hogyha fáj a szíved,
ne vesszen el soha,
jó kedved és hited.
Csakis azokért élj,
kik szeretnek téged,
és ne hagyd köddé válni,
álmod és reményed.
Harcolj a célodért,
tanulj türelemmel,
állj ellen a szélnek,
erős küzdelemmel.
Csillag légy odafent,
és ne halvány fény,
utadat vezesse, 
hit és a remény.

 

MI AZ ÉLET?

Mi az élet, mondd, barátom, mondd,
Az élet öröm, bánat és gond.
Olykor nevetünk, aztán szomorkodunk,
S ha elszáll a felhő, már boldogok vagyunk.

 

Ha fáj a szívünk, s könnyeink hullanak,
Másokat nézünk, hogy milyen jó annak.
De fordul a kocka: mosoly az arcomon,
S talán a másikat kínozza fájdalom.

Örökké szaladunk, örökké futunk,
Sokszor elfelejtjük, hogy emberek vagyunk.
Hajszoljuk a kincset, keressük a szépet,
S közben elfelejtjük, hogy rövid az élet.

A kincs, a szépség nem tart örökké,
Az élet útjain válhat rögökké.
Egyszer elmúlik minden, ami szép,
De akkor a lábad már nehezebben lép.

Állj meg hát barátom, csak egy pillanatra,
Gondolj életedre, gondolj önmagadra.
Az élet az egyetlen, a legdrágább érték,
S nem tudjuk, milyen hosszúra mérték.

Hiszen az órák nagyon gyorsan múlnak,
Lassan az évek is egymáshoz simulnak.
És ahogy az ősz is eljön a nyár után,
Úgy érkezik majd el hozzánk a délután.

Estébe hajlik immár a délután,
Sokszor kapkodni kell a levegő után.
Akkor vesszük észre: elmúltak az évek.
Gondold meg, barátom, ennyi csak az élet.

 

 

Soha semmi nem késő, míg élünk a földön.
Élvezzük a szabadságot, az Isten adta élet.
Munka legyen szórakozás, stressztől mentes,
akkor mindennap egy csodát remélhetsz.

Azt kívánom neked, láss, és ne csak nézz!
Vedd észre a kék eget, napot, a csillagokat,
a zöld mezőket, a lombos fákat, virágokat!
Mindig mosolyogj és boldogságban élj!

Láss, ne csak nézz, hisz az élet nagy csoda,
a szép oldalát vedd észre, nézz végre oda!
Örülj a tavasznak, s az új élet kezdetének,
forró, meleg nyárnak, a hűsítő strandoknak.

Érezd az ősznek simogató, lágy melegét,
lásd a hulló levelek ezernyi sok színét!
Elbűvölő kavalkádját, szépségének varázsát,
télnek csodáját, ha felveszi a fehér ruháját.

Az élet gyönyörű, s egy rejtelmes sziget!
Mondom neked, láss, és nyisd ki a szemed!
Vannak még csodák, csak meg kell látnod,
és ez mind a tied, csak észre kell venned!

Horváth Mária

 

Voltam én is egykor álmodó,
voltam én is egykor lázadó,
voltam sokszor bús és boldog is,
voltam kegyelt, voltam árva is,
volt, hogy jól, volt, hogy rosszul éltem,
voltam bátor és volt, hogy féltem,
de sosem volt, hogy nem reméltem.

 

 

 

Hogy szépen élhess, boldogulhass,
Ne törődj azzal, amin túl vagy,
Nyugalmad ne zavarja semmi,
Ne feledd a jelent élvezni.
S volna bármi veszteséged,
Mindent újjászületve végezz.
Legyen elég egy napnak gondja,
Mit más nap akar, majd megmondja.
Minden munkád örömbe teljen,
Mit más tesz, az is érdekeljen.
S főképp: ne gyűlölj senkit sem,
A többit megadja a jó Isten.

 

 

Van egy szó, mit úgy hívnak, remény,
Ha vigyázol rá, ő mindig benned él.
Ha szívedbe zárod, ki fontos neked,
Bármerre jársz, ő is ott lesz veled.

Bizalom nélkül boldog nem lehetsz soha,
Boldogság nélkül az élet mostoha.
Bízzál tehát abban, kit a szíved szeret,
Az életben boldog, -hidd el- csak így lehetsz.

Csendes kis éjszakán tekints fel
az égre, gondolj egy szerető szívre.
De ne gondold, hogy e szív meg fog csalni,
inkább a szívedért képes lesz meghalni.

Azt akarod, hogy figyeljek Te Rád,
Magányom ködét így fúrja át,
Pillantásod: az a pillanat,
Amikor észrevetted,
Hogy megálmodtalak.

Ha szeretsz add a kezed,
és ne kérdezd, hogy ki vezet.
Ne kérdezd, hogy hová megyünk,
csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk.

 

Még remegsz, s elcsuklik hangod.
Hozzám bújsz, könnyes az arcod.
Tétován, mintha mondanál valamit,
Majd beletörõdsz, hisz tudod, semmi sem változik.

 Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled.

Egy nyitott könyv, ami rólunk szólt talán.
Így volt szép, de a jövõt nem mi írjuk ezután.
De kaptunk még benne egy utolsó lapot,
Ez lesz a legszomorúbb , már te is tudod.

 

 

 

Azt mondod, látod, és azt mondod érted,
De azt, hogy miért van, mégis újra kérded.
Kerestél, kutattál, s feltártál sok csodát,
De nem találtál többet, mint lábnyomaid porát.
Mert a szemeddel mindig a távolt kutattad
És a célokat mindig másoknak mutattad.
Nem vetted észre, hogy a végtelen csodája,
Benned van elrejtve, s nem a nagyvilágba.
Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell lépni,
Meg kell tanulnod most önmagadba nézni.
Te, magad változz, hogy a titkok örök fénye
Felragyogjon benned és felébredjél végre.
Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra
És a legmerészebb álmok válnak majd valóra.

 

,Hiszek a sors kezében...hogy nem létezik véletlen...
Hiszek az álmokban...nincs olyan ami lehetetlen
Hiszek a szívemnek...hogy mindig arra az útra terel
Hol ha könnyek árán is, de egyszer magasba emel...
Hiszek az érzésekben...melyek sohasem csalnak
Hiszek az érintésben...melyekhez nem kellenek szavak
Hiszek a holnapban! Hiszem, hogy mindent el lehet érni...
Hinnem kell....mert hit nélkül nem érdemes élni!!!

 

Úgy féltelek

Úgy féltelek, amikor nem vagy itt mellettem
Amikor nem tudom hol vagy, merre jársz,
Amikor nem látom szemed csillogását,
Olyankor minden sötét, és sivár.

Úgy féltelek, amikor nem vagyok melletted!
Kinek mondhatod el mind azt, ami bánt?
Ki hallja meg majd néma suttogásod?
Ki hallja meg a lelked sóhaját?

Kitől kérsz támaszt, ha meggyötör az élet?
Hisz oly kegyetlen e felbolydult világ!
Ki öleli át súlytól görnyedt vállad
Ki az, ki megérti minden kis hibád?

Úgy szeretnék mindig melletted maradni,
De időm fogytán, és félek: elveszek!
De bárhová sodor e rongyos, koldus élet
Hidd el: szeretlek, és most is féltelek!

Írta: Meggyesi Éva Beküldő: Meggyesi Éva
Minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül!
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles!


 

Sárhelyi Erika : Hétköznapi józanság

Csak apró vágyakkal él az ember.
Beéri azzal, ha ágyát megvetik,
ha az éjre ráköszön a reggel,
s ha ősszel eső, télen a hó esik.

Mert mi végre az ezernyi álom,
hogyha újra és újra ébredni kell?
Hiába lépne át minden határon,
kivel a sorsa egyre felesel.

Megtanul hát örülni a fénynek,
a nyugvó Napot két szemébe zárja,
tenyerében még érintések égnek
emlékezve néhány régi nyárra.

Megérti, mit susognak a hársak,
s miről zakatolnak messzi vonatok,
hinni tud tükre szelíd mosolyának,
s nem bánja meg sosem a tegnapot.

Míg apró vágyakkal él az ember,
s nem feszítik az elérhetetlenek,
egy eső cseppben elférhet a tenger,
és egy ébredésből álom is lehet


Jó annak akit szeretnek, aki hiányzik valakinek.
Akit gyakran hívnak, akit sokszor keresnek.
Aki még félig másban él, akiben nem céltalan a remény.
Aki tudja, várják valahol, akit valaki szelíden átkarol.
Aki élhet egy másik emberért,
Akinek nem kell sírnia egy másik emberért.
Akinek nem kell sírnia egy apró kis támaszért,
Akiben nem kételkednek soha,
Aki megnyugodhat, ha távol is otthona.
Aki igazat mond és van aki elhiszi,
Aki megóvja, s kiben újra megtanulhat élni!!
Van, aki könnyen kapja meg azt akit szeret, van aki sír és szenved.

Van aki könnyek nélkül tud feledni, s van aki meghal mert igazán tud szeretni !

 


 

 

Ne akarj élni érzelmeid nélkül
Olyan mintha sírnál könnyeid nélkül...
Néha a könnyek ugyan könnyítik az életet,
De olykor jobban sír az, ki kifelé nevet...
Engedd, hogy az érzések szabadon szálljanak,
Hagyd, hogy a vágyaid valóra váljanak.
Ne építsél várat, ne vonulj toronyba....
Ne fagyaszd a szíved jéghideg burokba...
Engedd, hogy szeressenek nincs annál jobb dolog,
Mikor a szíved valakiért hevesebben dobog....
Ne feledd a múltat, csak tanuljál belőle,
Emeld fel fejedet s tekintsél előre...
Keresd a szerelmet, ne harcolj ellene,
Ez amiből mindenkinek nagyon sok kellene...
Ha csalódsz se csüggedj hallgass a szívedre,
S tedd a bánatot mindörökre hidegre...
A szemeddel látsz, a szíveddel érzel,
Ha valakit megszeretsz fogd meg két kézzel...
Ne hagyd, hogy elmenjen, mert megfogod bánni,
Mert olyat, mint ő már keveset találni
....

 

 

Egy napon a Szerelem
azt mondta a Barátságnak:
"Te miért létezel ha már
én itt vagyok? "
A Barátság válaszolt:
" Hozni egy mosolyt oda,
ahol Te egy könnycseppet
hagytál "
 

 

 

Kérdések

Szeretlek. Míg élek. Csak Téged. Senki mást.
Ha elengednéd kezem, tudnék-e másképp érezni?
Ha cserben hagynál, szép érzéseim sárba tipornád
Talán haragudnék egy kicsit, de tudnálak -e gyűlölni?
Nem. Szívemből kivetni nem tudnálak soha,
Nem is próbálnám. Nálam a szerelem egy életre szól.
Ez az érzés számomra Isten akarata.
Te szembe mernél szállni Vele, mondd?

 

 

Múljon el a bánatod,
hogyha fáj a szíved,
ne vesszen el soha,
jó kedved és hited.

Csakis azokért élj,
kik szeretnek téged,
és ne hagyd köddé válni,
álmod és reményed.

Harcolj a célodért,
tanulj türelemmel,
állj ellen a szélnek,
erős küzdelemmel.

Csillag légy odafent,
és ne halvány fény,
utadat vezesse,
hit és a remény...

 

Váci Mihály: Minden Teérted

Minden Teérted, minden csak Tenéked.
Veled vitázik minden gondolat.
És mindenik csak tebelőled éled,
te vagy, kit szoroz, kivon, összead

az elme, - pontos összeg csak tevéled
lesz a világ: - tökéletes, ha vagy!
Míg észreveszel, látsz - csak addig élek:
benned, veled hiszem még harcomat.

Épülő sorsod világot megértet
velem - s milliók sorsára mutat:
szerelem bennem már csak érted ébred,

s csak tetőled kelhet bennem harag.
Te bátoríthatsz csak, hogy másokért éljek:
így adva - csak tenéked magama

 

 

 

Móra Magda: Az út felén túl

- Ha elkerülted már a negyven évet,
a lelked gyakran tűnt időkbe téved.
A dolgaidban tartod még a rendet,
de egyre inkább áhítod a csendet.
Már nem vársz rangot, címet, hatalmat,
és nem mész fejjel valamennyi falnak.
Már tiszteled az évgyűrűt a fában,
és hinni tudsz: a mások igazában.
Már reméled, hogy nem hiába éltél:
mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél,
nem maradt hang: a semmibe kiáltó.
Ha nem is lettél irányjelző zászló,
a magad helyén álltál rendületlen:
szélben, viharban, ködben, szürkületben,
mint kapubálvány őrizted a házat,
és voltál tűrés, és lettél alázat.
A tieidnek maradtál a béke:
a nyitott ajtó biztos menedéke.
Ha elkerülted majd a negyven évet,
már nem hiszed, hogy adósod az élet,
csak azt érzed, hogy tiéd az adósság,
mert kevés volt a salakmentes jóság:
a mindent adó, semmit visszaváró, 
a minden próbát derekasan álló,
mely sosem számol, szüntelen csak árad,
örök fölény és örökös alázat. 
Ha elkerülted már a negyven évet, 
s mindezt beláttad, és mindezt megélted,
és be tudsz állni a legszürkébb helyre,
már te lehetsz a sorsod fejedelme!

 

 

Hiszem a csodát

Nem minden rózsa ontja messze illatát.
Van, mihez közel kell lépni, hogy érezd.
Nem minden ember hinti szét sóhaját.
Van, kihez lépned kell, s kérdezd:

- Mondd! Nyomja valami talán a szívedet?
Mondd! Nyújthatok feléd segítő kezet? 
Sóhajtsd el halkan lelkednek bánatát! 
Tudom, nem minden rózsa ontja messze illatát.

Én még hiszem a csodát, mit sokan tagadnak:
az emberek, ha akarnak, jó úton haladnak.
Ha megérzed a piciny rózsa illatát, 
lelkeddel hallod a szerény ember sóhaját.

S. Sz.

 

Konsztantyin Szimonov - Várj reám

Várj reám, s én megjövök,
hogyha vársz nagyon,
várj reám, ha sárga köd
őszi búja nyom;
várj, ha havat hord a szél,
várj, ha tűz a nap,
várj, ha nem is jön levél
innen néhanap;
várj, ha nem vár senkit ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki, hogy
nem kell várni már.

Várj reám, s én megjövök.
Fordulj daccal el,
ha álltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell...
ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jóbarát már egy se vár--
...szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.

Várj reám! Ó átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt, rám nevet:
"Szerencsés legény".
Nem tudhatja senki sem,
te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
öldöklő csatán,
s te mentettél meg, de hogy ?
Egyszerű titok:
várni tudtál rám, ahogy
senki sem tudott.

Rám számíthatsz

Rám számíthatsz, akkor is,
ha már mindenki elhagyott.
Rám számíthatsz,akkor is,
ha ijesztőek a holnapok.

 

Rám számíthatsz,akkor is,
ha senki meg nem ért.
Rám számíthatsz,akkor is,
ha vigaszt szeretnél.

Rám számíthatsz, akkor is,
ha hibázol, ha kudarc ér.
Rám számíthatsz,akkor is,
ha elbuktál, elestél.

Rám számíthatsz, akkor is,
ha egy váll kell, hol sírhatsz.
Rám számíthatsz,akkor is,
ha hely kell, hol megnyugodhatsz.

Rám számíthatsz,amíg élek,
én mindig itt leszek neked.
Rám számíthatsz, amíg élek,
szívemben van foglalt helyed...

 

Szavazás

Milyennek találod az oldalt ??

Kereső

 

 

 

 

Szeretettel üdvözöllek

 

 

 

free hit counter

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nap idézete

     

 

 

 

 Sok boldog

születésnapot 
és névnapot
a ma ünneplőknek !
 

kattints



 

 

 

 

lap tetejére

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

Szerkesztett képeim nagyban.

 

 

 

 

 


 

Kenan Imirzaioglu

 

 

 

 

 

 

 

 


Bergüzar Korel - Sehrazat Evliyaoglu

 

 

 

 

 

 

 


 

 
 
 

 

 

 

  ·

 

 

 

 

 

Debreceni Virágkarnevál 

Mire tanit a természet ?

Segítő kövek !!!

Melyik napon születtél ?

Mi az eredeti neve?

 

Kelta horoszkóp –

te milyen növény vagy?

 

Jógával az allergia ellen

Péntek 13 és egyéb babonák

Öltözz fel – megmondom ki vagy!

 

Számokban a szerencséd?

 


 

Kifestők gyerekeknek

Karácsonyi kifestők

 

 

Milyen kert illik hozzád?

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 


 

  

  Emberi törvény : kibirni mindent,

s menni, menni mindig tovább,

 még akkor is ha nem élnek már benned:

 remények, és csodák."

(Hemingway) 
 

 

 

 

  

Ha tehetném,

bejárnám az országot

Mindenkinek adnék

egy szál virágot.

Mindenütt hagynék

szívemből egy darabot,

A szeretetnek nyitnék

ajtót és ablakot!

 

 

 

 

 

Kokárda -

a piros az erőt, a fehér a hűséget, 

 a zöld a reményt jelképezi

 

           A Zászló!
 Melyért milliók haltak már,
 s melyet milliók tapostak már.
 Nekem szent és sérthetetlen!
 Caesar

 

 

 

 

 

 

Bannerem

 

 

 

 

Hinni a szépet, a lehetetlent,
Hogy egyszer valóra válik.
Hinni a világban, akaratunkban,
Ha kell hinni mindhalálig.

 

 

 
 
"Ne tartsd fontosnak,
 hogy fontosnak tartsanak
 egyszerűen csak szeress,
 és fontos leszel."

 

                    

 

 

 

NAPTÁRAK

 

 

 

 

 

Az élet himnusza

 

Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép - csodáld meg!
Az élet boldogság - ízleleld
Az élet álom - tedd valósággá!
Az élet kihívás - fogadd el!
Az élet kötelesség - teljesítsd!
Az élet játék - játszd!
Az élet vagyon - használd fel
Az élet szeretet - add át magad!
Az élet titok - fejtsd meg!
Az élet dal - énekeld!
Az élet ígéret - teljesítsd!
Az élet szomorúság - győzd le!
Az élet küzdelem - harcold meg!
Az élet kaland - vállald!
Az élet jutalom - érdemeld ki
Az élet élet - éljed!

 Legyen szép az életed!

 

 

 




 

 

 

Köszönet ! ! !

 

http://suzymama.bloglap.hu/

 

 

 

 

 

BANNEREK

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

""Ne haladj előttem,mert nem tudlak követni.
 Ne gyere utánnam,mert nem tudlak
 vezetni.
 Jöjj ide mellém és próbálj meg szeretni."

 

"

 

 

 

 

 

 

 

 

   

A szeretet kérés nélkül ad,

makacskodás nélkül elfogad,

 

késlekedés nélkül megbocsát.

 

 

 

 

 

 

 

 

Senki nem tudja a másik könnyeit felszárítani anélkül,
hogy magának is ne lenne nedves a keze. 

 

 

A szívem meghallotta,

mit súg az ő szíve, és boldog volt.

 

 

 

 

 

Nem hiába szép a neved,
Elfeledni nem is lehet!
Arra kérlek, te se feledd
Ki -e pár sort írta Neked!


 

 

 

 

 

 

Ha leírom neved a homokba,
a legelső forgószél elhordja.
de ha neved egy szikla kőbe vésem,
azt évek múltán is megleled.
Így véstem egykor szívembe egy szót
és egy nevet:
a szó: SZERETLEK
a név:A TE NEVED

 

 

 

 

 

Evezz , evezz az élet tengerén
Hajód árboca legyen az erény
Kalauzod legyen a szeretet
Kisérödül vidd azt kit

Igazán szeretsz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0.024 mp