Herpályi monostorrom

Az Árpád-kori román stílusú templom valószínő a 12-13.

században épült, a környezetbıl enyhén kiemelkedı

magaslaton, dombon (régi földvár), melyet az Ér és a

Berettyó folyó ölelte körül. A 10. században itt kialakult

település Pályi, Érpályi, majd Herpály nevet kapta. A

monostor a premontrei vagy bencés rendhez

tartozhatott, a háromhajós román stílusú monostor

fénykorában szellemi és kulturális élet jelentıs központja

volt. A falu elıször a tatárjárás során, majd végleg a

törökök 1658-as és 1660-as rombolása nyomán

néptelenedett el végleg. Ezután folyamatosan

pusztulásnak indult a kolostortemplom is. A 19. század

közepén lebontották az északi tornyot és a déli torony

egy részét, majd a megmaradt csonka torony is súlyos

károkat szenvedett a II. világháború után. 1972 és 1977

közötti régészeti feltárás és állagmegóvás után védetté

nyilvánították az 5 hektáros környezetével együtt.

Ez a terület, a herpályi Földvárhalom, kutatástörténeti

jelentıséggel bír, az itt talált különbözı korokból (kıkor,

bronzkor, kora középkor) származó értékes régészeti leletek miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ARCHÍV FOTÓK VÁROSUNKRÓL

http://berettyohir.hu/component/option,com_phocagallery/Itemid,72/id,22/view,category/

 

 

 

Üdvözlet Berettyóújfaluból

 

 

 

 

 

 

 

Református templom...1906.

 

 

 

Berettyóújfalu, Megyeháza

Az egykori megyeháza 1920 körül épült klasszicista stílusban. A Trianoni döntés eredményeként kettészakadt csonka Bihar vármegyét innen irányították.

Stílusát tekintve a modernizálódó kor már nem követi következetesen a klasszicizmus merev, szimmetrikus elveket követő szabályait. Ennek ékes bizonyítéka a tengelyből eltolt bejárat, és a belső kialakítás. Jelzésszerűen kilépő középrizalitjának emeleti részén a félköríves ablakok az épület dísztermét rejtik, melyből kétoldalt egy-egy kovácsoltvas erkély nyílik a főútra.

 

Az 1950-es évektől itt volt a járási központ, majd különböző közintézmények kerültek ide. Egykori pompájáról (amelynek nyomait ma már csupán a nagyterem páholyai őrzik) archív fotó tanúskodik. Az épület további nevezetessége, hogy 1926-tól kezdve itt volt vármegyei főlevéltáros Nadányi Zoltán, melyről a bejárat mellett 1982-ben elhelyezett emléktábla is tanúskodik.

 

 

 

 

 

Római katólikus templom

 

 

 

Református templom utca részlettel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Makk Kálmán nyitotta 1926-ban.

Makk Kálmán nyitotta 1926-ban. A 350 férőhelyes mozi Apolló néven indult. A korábban díszesen berendezett, felsőpáholyos épületet 1945 után átalakították, a páholyt vetítőteremmé alakították, a korábbi üléseket lakkozott fenyőülésekre cserélték. Az eredetileg sátortetős födémet - hogy illeszkedjen a kor tömbstílusú építészetéhez - kiegészítették, az oldalfalakat megemelték további egy méterrel. Ekkor a nevét Béke Filmszínházra változtatták. Klasszicista stílusban épült oszlopos előcsarnokkal, homlokzatán timpanonnal...Az államositás után

"Béke " Filmszinház

Makk Kálmán és Szmolka Emma, valamint bátyja, Szmolka Mihály, az épület tervezője feleségével az új mozi előtt. ( Makk Károly magánarchívuma )

 

 

A legelső vetítéseken talán még némafilmek is forogtak

, később több vetítőgép-fejlesztés után végül 35-ös filmre váltottak digitális hangleolvasással.

A mozitulajdonos fiából neves filmrendező lett, és a város 2002-ben Makk Károlyt díszpolgárának választotta.

 

 

A kertmozi virágainak gondozása Szmolka Emma kedvelt időtöltése volt. Makk Károly magánarchívuma